Budapesten az Ernst Múzeum összes termeiben képkiállítás nyílt meg. A kiállításon nyolcvan kép reprezentálja a művészt, akinek ez a kiállítás félszázados jubileumát jelzi. Így is mondhatnók: ez a kiállítás ötvenesztendős évforduló alkalmából ünnepe egy életnek, amelyet munka és alkotás, fáradhatatlan szorgalom, ernyedetlen kitartás, a szépnek szeretete és érvényesítése tett becsülté és világhírűvé.

A hetvenötesztendős Koszta József világhírű magyar festőművész, aki idejött közénk, aki szentesivé lett érzésben és aki a szentesi tájnak, a szentesi levegőnek lett poétája az ecsettel, a festőművészettel, rendezte ezt a kiállítást, hogy megmutassa magát a világnak és öregségre hajló korában is frissen üdén áll elébünk…
Szín és szín. Pompa és ragyogás. Egy-egy darab élet. Egy szál virág, egy-egy mezőrészlet...aranyderűs levegő…Hiszen mi nem is tudhatunk őróla írni, hiszen mi nem is tudjuk őt dicsérni, hiszen mi nem is tudjuk az ő művészetét fölértékelni. Mi szentesiek csak szeretni tudjuk őt, hódolattal köszönteni az ötvenesztendős évforduló alkalmából.

Szeretni azért mert megszerette a szentesi mezőket, megszerette azt a felsőréti kis tanyát, amely szentesivé tette, amely mi földünknek, a mi kis világunknak festő-poétájává tette és hódolni az ő művészetének, mely előtt hódolattal tiszteleg az egész világ.

Koszta József jubileumi kiállítása eseménye Budapestnek. A nagy művész nyolcvan képe egy nagy művészi pálya minden eredményét, minden költészetét és minden érzelmét kifejezésre juttatja…A kiállításról a legszebb hangon, nagy elismeréssel ír a fővárosi sajtó és méltóképpen domborítja ki a szentesivé lett nagy művész kiválóságát.