1998-09-25. Koszta utolsó fotósa
Forrás: Szentesi Élet 1998-09-25
Ha Fridrich János nem lett volna, Kosztának sem lett volna fotósa. Közismert tény, hogy a fényíró mester már-már erõszakos következetessége folytán Kosztáról nemcsak a mûtermében, vagy a tájba állított médiumával, Annuskával készültek pótolhatatlan értékû fekete-fehér felvételek, hanem a mûteremfal állandóan változó házitárlatáról, és az eladásra került festményekrõl is egyaránt.
Mégis más tette fel a koronáját ennek a fél évszázados Koszta-fényírásnak. A napokban Kass János Galériájában ünnepelte meg a közönség Gink Károly fotómûvész hatvanhat portréját. Többek közt Bernáth Aurél, Berény Róbert, Déry Tibor, Illyés Gyula, Nagy László, Keresztury Dezsõ, Szabó Lõrinc "pózos" portréi között kivételes érvényû Koszta Józsefé. A Mester pokróccal bélelt karosszékben maga elé mered, befelé néz, emlékeit idézi, miközben mesterségbeli attributumai, a paletta, ecsetek, és egy ismert képe hever a lábánál."Gondolatban fest" -, ahogy azt Bényi László megírta róla. Annuskát februárban eltemették, de õ arról sem vett tudomást. A kis cselédet is elverték a Zrínyi utcai lakásból a háziak, hisz Koszta bármikor meghalhat, és akkor nem kell tanu! Nem kell tanu semmire, hisz ott vannak a képek, és a Mester már évek óta nem fizet a gyógykezeléséret. Nem fizet a lakásért. Nem fizet még azért a kevés kis levesért sem, amit még le tud nyelni. Bóka küldte a fiatal fotóst - alig 25 éves -, hogy a Csillagban megjelenõ cikkéhez portrét is készítsen Kosztáról. Magavezette gépkocsival érkezett a fotós, de a tavaszi sárban nem tudott bejönni az utcába, kint hagyta a fõutcán. Kosztát ágyban találta. Hetek óta nem kelt már föl. Amíg a fotós visszament a kocsihoz az állványért, a lánmpákért, meg még amivel dolgozott, Koszta fehér inget vett elõ - ezt még Annuska vasalta -, és a megerõltetõ öltözködés után a karosszékbe ült. Abban akár el is szundíthat majd újra.Hersegõ fehér tavaszi fény áradt a szobába a kora-délutáni utca felõl. Elég volt két oldalról egy kicsit deríteni, és szembõl egy élfénnyel kiemelni az õsz haját. Kezébe adták a palettát az ecsetekkel - már öt éve nem forgatta egyiket se. Lábához tették az egyik deklijét, és a fiatal ember beszélni kezdett. Elõször észre sem vette, hogy a médiumnak kicsit elõre bukott a feje. De amikor élesre állította a Rollijában a képet, már látta, hogy nem beszélhet. Most cselekedni kell, a Mester elszundított...Hamar elkészült vele. - Felköltse? - Ne költse? Pedig de szívesen alkudna egy képre? Minden esetre Ortutaynak szólni fog, hogyha hazaér, mert a Mesternek nincsen senkije, alig tud a körötte beszûkült világról. Volt ugyan egy bögreféle az éjjeli szekrényén. De ki tudja holnap megtöltik-e? Lejegyezte: (RG)
|