A kis ter�letre s�r�tett szenved�lyes fest�i kifejez�s n�la is a fesz�lts�get fokozza. Nem a sz�les horizont� s�ks�got �r�k�tette meg, hanem a falur�szleteket, a tany�kat, gyakran a mez�n dolgoz� embereket vagy a parasztkertek vir�gait. T�jk�peinek rendk�v�l er�s sz�nkontrasztj�t: a s�t�t ultramarin k�k �s a szinte val�sz�n�tlen�l feh�ren csillog� h�zak sokszor harsog� sz�norgi�ja is idegenek tornyai palett�j�t�l. Ismert�k �s becs�lt�k egym�st. Tornyai is t�bbsz�r ell�togatott Koszt�hoz �s viszont, de m�v�szet�kben nem hatottak egym�sra.
{…}

Farkas Zolt�n: Az Alf�ld fest�i (154. oldal) (Nemzeti �js�g, 1943. m�rc. 7.)

{…}
Egy ideig ezen a vid�ken dolgozott Rudnay Gyula, a nagy felvid�ki magyar �loml�t� is. De az alf�ldi t�jnak csak azokat az elemeit ragadta ki, amelyeket hozz�form�lhatott k�l�n�sen �talak�t� k�plet�hez. Koszta J�zsef, a m�sik kit�n� tagja a Csongr�d megyei fest�szetnek, ak�rmennyire t�volodott is a k�zvetlen optikai k�pt�l, m�gis t�bbet ismer az Alf�ld lelk�b�l, mint Rudnay. Pedig els� pillanatra tal�n m�g t�volabb �ll�nak l�tszik. Ismerj�k festm�nyeit, ezeket a harsog� sz�norgi�kat, amelyekben s�t�ten �g� sz�nek tombolnak, m�ly ultramarink�k, �g� v�r�sek, fels�r� feh�rekt�l megszak�tottan. Ilyen k�k nincsen sehol az Alf�ld�n, ilyen s�rg�k, ilyen feh�rek, ilyen v�r�sek sincsenek. De ott �lnek a n�p d�sz�t� k�pzelet�ben �s Koszta ezzel a d�sz�t� k�pzelettel festi t�jait, vagy alakos k�peit. �rezn�nk kell, hogy ezt a viharz� sz�nsk�l�t az Alf�ld forr�s�ga �rlelte ki: Koszta festm�nyei megr�szeg�lt l�tom�sok az Alf�ld sz�ness�g�r�l. Van benn�k valami eg�szen k�l�n�s keleti von�s. Koszta Kelet n�pe telep�l�s�nek, az Alf�ldnek egyik legeredetibb m�v�sze.
{…}